Ha egy szervezetben fejlődő daganat mérete eléri az 1-2 milliméteres nagyságot, a helyi keringés már nem nyújt számára elegendő oxigén és tápanyag ellátást, az oxigénhiányos állapot pedig érképződésért felelős gének átírását indítja el a tumorban. A daganat tehát gondoskodik önmagáról, hogy képes legyen a fennmaradásra, a növekedésre, a terjedésre. Az érképződésgátlás jelentősége abban rejlik, hogy azzal le tudják blokkolni az új erek képződését, valamint sorvasztani a még kifejletlen daganattápláló ereket.
Az onkológiai centrumokban nemcsak rutinkezelések hozzáférhetőek, egyes betegségek esetén klinikai vizsgálatok keretén belül olyan készítményekhez is hozzájuthatnak a betegek, amelyeket még nem törzskönyveztek az adott betegségtípus kezelésére. Az orvosok azoknak a betegeknek ajánlanak részvételt a vizsgálatokban, akiknél az előzetes kutatási eredmények alapján valószínűleg hatékonyabb daganatellenes hatást sikerülhet az új módszerrel elérni.
A klinikai kutatások eredményei és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozási döntése alapján jelenleg négyfajta ráktípusban alkalmazhatják az onkológusok a daganatok érfejlődésének gátlását célzó terápiát. Egyes vastagbélrákok és végbélrákok mellett az emlőrákos, tüdőrákos és veserákban szenvedő betegek meghatározott csoportjában bizonyították a terápia hatékonyságát.
A daganatok kóros érnövekedését gátló terápia a vastagbélrákos, végbélrákos, tüdőrákban szenvedő és emlőrákos betegek után veserákban is igazolta hatásosságát, ezért az eljárást az Európai Unióban – így Magyarországon is – törzskönyvezték. Ez azt jelenti: a terápia egyes vesesejtes rákban szenvedő betegeknél immár hazánkban is alkalmazható a klinikai gyakorlatban.
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Az előrehaladott vastag- és végbélrák kezelésében szerezték az orvosok mindeddig a legtöbb tapasztalatot a daganatok érgátlását célzó terápiáról. Amíg a kezelést az áttétes emlőrákos betegeknél az OEP csak méltányossági kérelem nyomán finanszírozza, az áttétes vastagbélrák és végbélrák esetében a terápia – ha a betegség stádiuma, a beteg állapota és a korábban alkalmazott kezelés ezt nem zárja ki – rutinszerűen alkalmazható.
Klinikai kutatások emlőrákos asszonyok bevonásával
Az áttétes emlőtumorok kezelésében a daganatok érgátlása olyan betegcsoportokban bizonyult eredményesnek, ahol korábban inkább az eredménytelenség volt jellemző – hangzott el egy budapesti orvosi kongresszuson.
Kezdetben csak egyes vastagbéldaganatok előfordulása esetén alkalmazták a daganatok érgátlását célzó kezelést, ám egyre több olyan áttétes emlőrákban szenvedő beteg is van, akinek a terápia nyomán az orvosok hosszabb ideig tudnak jobb életminőséget biztosítani mint korábban.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek árához méltányosságból támogatást nyújthat. Ez a rendelkezés érinti többek között a daganatok emlőrákban történő érgátlását célzó kezelést is, amelynek biztosításáról egyedi eljárást követően dönt az OEP. Az elbírálás alapesetben 30 nap, ám sokszor csúszik a döntés, aminek gyakran a kérelmek hiányossága az oka.
A kolonoszkópiára való felkészülés napokkal a vizsgálat előtt megkezdődik. A kezelőorvossal egyeztetve olyan diétára van szükség, amely a lehető leginkább elősegíti a belek kiürülését, salakanyag-mentességét.
A béltükrözést a páciensek az egyik legkellemetlenebb és legkínosabb vizsgálatnak tartják. Kellemetlensége nem kérdéses, a diagnózishoz – közvetve tehát a gyógyuláshoz, az életmentéshez – elengedhetetlen vizsgálatot ugyanakkor könnyebben átvészelhetjük, ha pontosan tudjuk mi és miért történik, hogyan készülhetünk fel rá testileg és lelkileg.
Bár a vastag- és végbélrákok kezelésében továbbra is megkerülhetetlen az operáció szerepe, a gyógyszeres kutatások az utóbbi időszakban forradalmi változást hoztak a terápiában. Amint az Budapesten, a 2007-es Nemzeti Rákellenes Napon elhangzott, ma a betegséggel orvoshoz kerülőknek hosszabb távon tudnak jobb életkörülményeket biztosítani, s a célzott terápiák terjedésével a kezelések is kevesebb mellékhatással járnak. Az előadók emellett ugyanakkor nem győzték hangsúlyozni: csak azokon tudnak nagyobb eséllyel segíteni, akik idejében orvoshoz kerülnek.
A vastag- és végbélszűrés az 50 és 70 év közötti férfiakat és nőket egyaránt érintheti. Módszere a kétévenként végzett rejtett bélvérzés-vizsgálat a székletből immunkémiai módszer alkalmazásával.
A vastag- és végbéldaganatok évente mintegy hatezer halálos áldozatot szednek Magyarországon. A tumor kezdeti stádiumában nehezen felismerhető, ezért fontos odafigyelni a figyelmeztető tünetekre, amelyekkel mihamarabb érdemes orvoshoz fordulni.
