Továbbra is alkalmazható emlőrákban az érfejlődést gátló terápia
A daganatok kóros érfejlődését gátló gyógyszeres terápia továbbra is engedélyezett és elérhető a magyar mellrákos betegek számára - áll a portálunkhoz eljuttatott, 2011. november 21-i keltezésű közleményben. A tájékoztatást azt követően tették közzé, hogy az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) elutasította a terápia áttétes mellrákban való
alkalmazását az USA-ban. Magyarországra az Európai Unió tagjaként az Európai Gyógyszerügyi Hatóság (EMA) szabályozása vonatkozik. Az EMA - amint arról korábban beszámoltunk - az elmúlt évben felülvizsgálta, megerősítette és kiterjesztette a terápia emlőrákban való alkalmazhatóságát.
Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek törzskönyvezést megelőző értékelését végző európai bizottság (CHMP) 2011. szeptember 23-án pozitív javaslatot adott a Magyarországon más daganattípusok kezelésében már évek óta alkalmazott, a daganatok érképződését gátló terápia használatára petefészekrák kezelésére a standard kemoterápiával kombinálva. A petefészekrák terápiájában a kóros érképződés gátlása azért számít ígéretesnek, mivel a daganat növekedése hátterében elsősorban érképződést serkentő növekedési faktor áll.
Megerősített európai terápiás ajánlás az áttétes emlőrák kezelésére
A Európai Unió Gyógyszerek Emberi Felhasználását Vizsgáló Bizottsága (CHMP) pozitív ajánlását követően az Európai Bizottság megerősítette, majd kiterjesztette az érújdonképződést-gátló célzott, biológiai terápia törzskönyvét egy újabb típusú kemoterápiával kombinált alkalmazásra az áttétes emlőrák elsővonalbeli kezelésében.
Az Európai Bizottság támogatja az áttétes emlőrák célzott kezelését
Az áttétes emlőrák célzott onkológiai kezelésével összefüggésében az Európai Bizottság bejelentette: továbbra is támogatja a daganatok érgátlását célzó kezelés alkalmazását. A biológiai terápiát Európában az emlőrák kezelésében leggyakrabban használt kemoterápiával kombinációban, az úgynevezett HER2-negatív daganattípusban szenvedők kaphatják. Eddig világszerte mintegy 90 ezer, s Magyarországon is sok emlőrákos beteg részesült a kezelésben.
A modern, célzott, elsősorban a daganatsejtek működését gátló gyógyszerek célpontjai elsősorban a daganatsejtek felszínén megtalálható jelfogó molekulák, receptorok, vagy azokhoz kötődő molekulák, melyek a daganatsejtek „halhatatlanságáért”, fokozott osztódásáért, áttétképző hajlamáért felelős sejtműködéseket indítanak el. A célzott biológiai terápiás gyógyszerek ezeket a sejtműködéseket függesztik fel. Mivel ezek a gyógyszerek elsősorban a daganatsejteken fejtik ki hatásukat, az egészséges sejteket alig károsítják, mellékhatásaik csekélyek, a beteg életminőségét általában jelentősen javítják.
Ha egy szervezetben fejlődő daganat mérete eléri az 1-2 milliméteres nagyságot, a helyi keringés már nem nyújt számára elegendő oxigén és tápanyag ellátást, az oxigénhiányos állapot pedig érképződésért felelős gének átírását indítja el a tumorban. A daganat tehát gondoskodik önmagáról, hogy képes legyen a fennmaradásra, a növekedésre, a terjedésre. Az érképződésgátlás jelentősége abban rejlik, hogy azzal le tudják blokkolni az új erek képződését, valamint sorvasztani a még kifejletlen daganattápláló ereket.
Az onkológiai centrumokban nemcsak rutinkezelések hozzáférhetőek, egyes betegségek esetén klinikai vizsgálatok keretén belül olyan készítményekhez is hozzájuthatnak a betegek, amelyeket még nem törzskönyveztek az adott betegségtípus kezelésére. Az orvosok azoknak a betegeknek ajánlanak részvételt a vizsgálatokban, akiknél az előzetes kutatási eredmények alapján valószínűleg hatékonyabb daganatellenes hatást sikerülhet az új módszerrel elérni.
A klinikai kutatások eredményei és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszírozási döntése alapján jelenleg négyfajta ráktípusban alkalmazhatják az onkológusok a daganatok érfejlődésének gátlását célzó terápiát. Egyes vastagbélrákok és végbélrákok mellett az emlőrákos, tüdőrákos és veserákban szenvedő betegek meghatározott csoportjában bizonyították a terápia hatékonyságát.
A daganatok kóros érnövekedését gátló terápia a vastagbélrákos, végbélrákos, tüdőrákban szenvedő és emlőrákos betegek után veserákban is igazolta hatásosságát, ezért az eljárást az Európai Unióban – így Magyarországon is – törzskönyvezték. Ez azt jelenti: a terápia egyes vesesejtes rákban szenvedő betegeknél immár hazánkban is alkalmazható a klinikai gyakorlatban.
Érgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellen
Az előrehaladott vastag- és végbélrák kezelésében szerezték az orvosok mindeddig a legtöbb tapasztalatot a daganatok érgátlását célzó terápiáról. Amíg a kezelést az áttétes emlőrákos betegeknél az OEP csak méltányossági kérelem nyomán finanszírozza, az áttétes vastagbélrák és végbélrák esetében a terápia – ha a betegség stádiuma, a beteg állapota és a korábban alkalmazott kezelés ezt nem zárja ki – rutinszerűen alkalmazható.
Klinikai kutatások emlőrákos asszonyok bevonásával
Az áttétes emlőtumorok kezelésében a daganatok érgátlása olyan betegcsoportokban bizonyult eredményesnek, ahol korábban inkább az eredménytelenség volt jellemző – hangzott el egy budapesti orvosi kongresszuson.
Kezdetben csak egyes vastagbéldaganatok előfordulása esetén alkalmazták a daganatok érgátlását célzó kezelést, ám egyre több olyan áttétes emlőrákban szenvedő beteg is van, akinek a terápia nyomán az orvosok hosszabb ideig tudnak jobb életminőséget biztosítani mint korábban.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek árához méltányosságból támogatást nyújthat. Ez a rendelkezés érinti többek között a daganatok emlőrákban történő érgátlását célzó kezelést is, amelynek biztosításáról egyedi eljárást követően dönt az OEP. Az elbírálás alapesetben 30 nap, ám sokszor csúszik a döntés, aminek gyakran a kérelmek hiányossága az oka.
A kolonoszkópiára való felkészülés napokkal a vizsgálat előtt megkezdődik. A kezelőorvossal egyeztetve olyan diétára van szükség, amely a lehető leginkább elősegíti a belek kiürülését, salakanyag-mentességét.
A béltükrözést a páciensek az egyik legkellemetlenebb és legkínosabb vizsgálatnak tartják. Kellemetlensége nem kérdéses, a diagnózishoz – közvetve tehát a gyógyuláshoz, az életmentéshez – elengedhetetlen vizsgálatot ugyanakkor könnyebben átvészelhetjük, ha pontosan tudjuk mi és miért történik, hogyan készülhetünk fel rá testileg és lelkileg.
Bár a vastag- és végbélrákok kezelésében továbbra is megkerülhetetlen az operáció szerepe, a gyógyszeres kutatások az utóbbi időszakban forradalmi változást hoztak a terápiában. Amint az Budapesten, a 2007-es Nemzeti Rákellenes Napon elhangzott, ma a betegséggel orvoshoz kerülőknek hosszabb távon tudnak jobb életkörülményeket biztosítani, s a célzott terápiák terjedésével a kezelések is kevesebb mellékhatással járnak. Az előadók emellett ugyanakkor nem győzték hangsúlyozni: csak azokon tudnak nagyobb eséllyel segíteni, akik idejében orvoshoz kerülnek.
A vastag- és végbélszűrés az 50 és 70 év közötti férfiakat és nőket egyaránt érintheti. Módszere a kétévenként végzett rejtett bélvérzés-vizsgálat a székletből immunkémiai módszer alkalmazásával.
A vastag- és végbéldaganatok évente mintegy hatezer halálos áldozatot szednek Magyarországon. A tumor kezdeti stádiumában nehezen felismerhető, ezért fontos odafigyelni a figyelmeztető tünetekre, amelyekkel mihamarabb érdemes orvoshoz fordulni.
