Dilemmák a CT-vel végzett rákszűrésről

CT_tudo

A komputer tomográffal (CT) végzett szűrés csökkentheti a nagy kockázatú csoportban a tüdőrák okozta halálozást – hozták nyilvánosságra egy tudományos kutatás tapasztalatait összegezve.

Az 53 ezer korábbi és jelenlegi dohányos bevonásával lefolytatott National Lung Cancer Study (NLCS) vizsgálatot annak kapcsán végezték, hogy az American College of Chest Physicians (ACCP) nemrégiben közzétett irányelveiben évenkénti kis dózisú CT-vizsgálatot javasolt szűrésként azok számára, akik életkoruk vagy dohányzásuk miatt különösen veszélyeztetettek a tüdőrák szempontjából. Fokozott kockázatúnak minősítik azokat az 55 és 74 év közötti személyeket, akik jelenleg is 30 csomag-év feletti mennyiséget szívnak el, illetve azok a korábbi dohányosok, akik megfelelnek a fenti profilnak és az utóbbi 15 évben szoktak le a dohányzásról.

A dohányzás mennyiségének mértékegységeként használt csomag-év jelentése: naponta 20 cigaretta elszívása 12 hónapon keresztül – a Mayo Clinic pulmonológusa, dr. David Midthun szerint csak az Egyesült Államokban körülbelül 7 millió ember esik ebbe a kategóriába. A NLST azzal a következtetéssel zárult 2011-ben, hogy a CT-szűrés körülbelül 20 százalékkal csökkenti a halálozást az említett nagy kockázatú populációban, szemben azokkal, akik nem vesznek részt szűrővizsgálaton vagy a szűrés a hagyományos mellkasi röntgenfelvétel készítésével történik. A CT-vizsgálat már olyan kisméretű daganatokat is képes kimutatni, amit a röntgenfelvétel nem. Más szakértői csoportok szélesebb összefüggésekben vizsgálják az évenkénti CT-szűrés potenciális előnyeit. Tavaly például a National Comprehensive Cancer Network (NCCN) azt javasolta, hogy azok a személyek kerüljenek be a szűrővizsgálati programba, akik 50 (vagy 55) évesnél idősebbek, a dohányzás mértéke legalább 20 (vagy 30) csomag-év, és ezen felül még egy járulékos kockázati tényező fennáll (pl. krónikus obstruktív tüdőbetegség, közeli rokonnál előfordult tüdőrák).

Amint a vizsgálatról beszámoló Medical Online cikke kiemeli: a szakemberek egyelőre erősen megosztottak azzal kapcsolatban, hogy az alapellátásban miként csapódnak le az ajánlásokban foglaltak. Egyesek attól tartanak, hogy a tüdőrákszűrő CT-vizsgálat is úgy jár majd, mint a prosztatarák szűrésére végzett PSA-mérés, melyet az Egyesült Államokban sokszor nem orvosi természetű rendezvényeken is kínálnak grátisz. Az ilyen jellegű tömegszűrések erőteljes marketingje sok férfit rávesz, hogy elvégeztesse a szűrővizsgálatot, noha az Amerikai Urológus Társaság mára egyetértésre jutott abban, hogy a PSA-szűrést nem szabad rutin módon felajánlani az esetek legtöbbjében, mivel felesleges biopsziákhoz és műtétekhez vezethet, melyek nyomán akár impotencia vagy vizelettartási zavar is kialakulhat, ugyanakkor csak néhány halálesetet előz meg.

A tüdőrák CT-szűrése esetében – az eltérő technikai feltételek miatt − talán nem fenyeget az a veszély, hogy bevásárlóközpontokban toboroznák rá az embereket. Ahogyan dr. Frank Detterbeck, a Yale Egyetem vezető mellkassebésze fogalmaz: „A probléma az, hogy sok mindent találunk a szűrővizsgálat során, ezeknek körülbelül 97 százaléka azonban „semmi”. Ennél fogva egy széles körű, ingyenes szűrővizsgálati program nyomást gyakorolna az egészségügyre a tekintetben, hogy gyakrabban avatkozzon be, holott az a helyes, ha csak akkor történik beavatkozás, amikor megalapozott gyanúnk van rosszindulatú elváltozásra.”

Az amerikai statisztikák szerint a tüdőrák több beteg halálát okozza, mint bármelyik másik tumortípus, több áldozata van, mint az emlő-, vastagbél-, prosztata- és hasnyálmirigyráknak együttvéve. A diagnózis felállítása utáni öt évet a betegek csupán 16 százaléka éri meg. Mire a daganat felismerésre kerül, az esetek jelentős hányadában már áttéteket adott más szervekbe, például a csontokba vagy az agyba. Ezzel szemben korai stádiumú rákban „még nincsenek metasztázisok, így van esély arra, hogy a műtét teljes gyógyulást hoz” – hangsúlyozza dr. Midthun. A BMJ-ben korábban megjelent vizsgálat szerint a tüdőrák korai stádiumban történő felismerése megkétszerezi az 5 éves túlélés esélyét, amennyiben sikerül a beteget rávenni, hogy egyidejűleg szokjon le a dohányzásról is. Ezzel kapcsolatban Frank Detterbeck, a Yale Egyetem szakértői bizottságának egyik elnöke megjegyzi, hogy a tüdőrákszűrés esélyt adhat az érintetteknek, de nem helyettesítheti a dohányzásról való leszokást.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a CT-vizsgálatnak is megvannak a maga veszélyei, ezért a szakemberek egy része kételkedik azzal kapcsolatban, valóban alkalmas lehet-e széles körű szűrővizsgálatokra. Ezen kívül viták vannak arra vonatkozólag is, mi legyen azokkal, akik éppen kívül esnek a szűrési kritériumokon, mi legyen például azzal az 54 éves férfival, aki arra presszionálja orvosát, hogy utalja be őt CT-szűrésre – melynek költségkihatásai sem elhanyagolhatóak. „Az új irányelvekben megadott kritériumoktól kissé eltérő dohányosok felől érkező kérések egy olyan problémát testesítenek meg, mellyel szembe kell néznünk – mondja dr. Peter Mazzone, a Cleveland Clinic mellkasspecialistája. – A legtöbb, amit az orvos tehet, hogy megpróbál a legszigorúbban ragaszkodni az útmutatóban megadott paraméterekhez.” Ha nem így teszünk és a tüdőrák szempontjából kevésbé veszélyeztetett betegeknek is felajánljuk a CT-szűrést, akkor sokkal több olyan apró elváltozást találunk, aminek nincs jelentősége, mint amennyi halálesetet ily módon meg tudunk előzni, így a mérleg nyelve a haszon felől a kockázatok felé billen. Ilyen esetekben felesleges szorongás ébred a betegben, és szükségtelen biopsziákra kerülhet sor. A másik kockázat, hogy a CT okozta sugárexpozíció önmagában is növelheti a tüdő- vagy emlőrák kialakulásának esélyét.

Kapcsolódó cikkek:
A tüdőrák diagnosztikája
Mire jó a tüdőszűrés?
Egyre fiatalabbak a tüdőrákosok, több a nőbeteg
A tüdőrák tünetei
14 millió új rákbetegről tudnak évente
Drámaian nőtt a tüdőrákos betegek száma

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top