Emlőrák: előfordulás, kockázati faktorok, tünetek

Mellrak_papirfigurak

Kiket fenyeget leginkább az emlőrák, milyen tünetek utalhatnak a betegségre, s hogyan lehet tünetmentes állapotban minél hamarabb felfedezni?

Előfordulás

Az emlőrák gyakori betegség, a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata, minden nyolcadik nő élete során valamikor emlőrákban betegszik meg (13%-os kockázat), emiatt a nők többsége retteg ettől a kórképtől.

Az emlőrákos megbetegedések száma, valamint az emlőrákos halálozás arányait lényegesen befolyásolják a földrajzi, faji, táplálkozási, szociális tényezők. A japán nők körében hatszor ritkább az emlőrák, mint az európaiaknál, ennek valószínű oka a serdülő lányok évekkel később kezdett menstruációja, valamint a soványabb testalkat, illetve a táplálkozásbeli különbség. Amíg Kínában 100 ezer asszonyra csak 4,3, addig Nyugat-Európában 26 emlőrákos halálozás jut. Míg a fejlődő országokban emelkedik az emlőrákos halálozások száma, addig a gazdaságilag fejlett országokban csökken. Világszerte több mint 1 millió az új megbetegedések száma évenként, és mintegy 400 ezer asszony hal bele a betegségbe, ami a világ összes halálozásának 1,6 százaléka. Az USA-ban 2007-ben több mint 240 ezer nő szervezetében mutattak ki emlődaganatot.

Magyarországon évente több mint 7 ezer új emlőrákos megbetegedést és több mint 2 ezer emlőrákos halálesetet regisztrálnak. A nők körében az összes daganatos halálozás mintegy 14 ezerre tehető évente, ennek 15 százaléka az emlőrák okozta halál. Az incidencia (gyakoriság) az életkorral növekszik: míg 35 éves korban 100 ezer nőből 30 betegszik meg, 55 éves korban már 150.

Kockázati faktorok

Mellrák_genetika_rózsaszinszalag
Az emlőrák kialakulásának háttere nem kellően tisztázott. Jelentős kockázati tényező az életkor (a 35. életévtől a 65. évig hatszorosára nő a kockázat), a 30-35 év fölötti terhesség (vagy egy kiviselt terhesség) hiánya, a menopauzális elhízás, esetleg a családi előzmények. Az emlőrák ugyan a nők betegsége, de ritkán férfiakban is előfordulhat: 135 emlőrákos nőre jut egy emlődaganatos férfi. Egyértelműen fontos kockázati tényező a nő saját (endogén) hormonműködésének hossza: a korai menstruáció és késői klimax miatt hosszabban ki van téve az emlőszövet az ösztrogének hatásának, ezért magasabb az emlőrák kockázata.

Kevésbé jelentősek, de némi kockázatnövekedéssel járnak a következők is: ha a szülés után az anya nem szoptat, öt évnél hosszabb ideig alkalmaz hormonpótlást vagy a mértékletesnél több alkoholt fogyaszt. A kiviselt terhességek számának emelkedésével és a rendszeres testmozgással csökken az emlőrák kockázata.

A családi halmozódás önmagában még nem jelent emelkedett kockázatot, hiszen az emlőrák igen gyakori betegség, egy családon belüli többszörös előfordulása véletlen is lehet. Csak az összes emlőrákos eset töredékében (5% alatt) van valódi genetikai terheltség. Ezeken a BRCA1 és BRCA2 gének mutációit hordozó nőkön viszont igen magas a kockázat, legalább 80%-ban fenyeget az emlőrák és 60%-ban a petefészekrák.

Hogyan dönthető el, hogy a mi családunkban véletlenül volt-e több emlőrák, vagy valóban gén-mutációt hordozunk? Mikor javasolt egy genetikai vizsgálaton való részvétel? Ha kétoldali emlőrákban, vagy emlő- és petefészekrákban szenvedett az egyik egyenes ági hozzátartozónk, ha férfi emlőrák fordult elő a családban, ha felmenőink között 30-35 éves korban megbetegedett emlőrákos nő volt, vagy ha 2 közvetlen anyai ági rokon (pl. anyánk és nagyanyánk, vagy anyánk és nővérünk) betegedett meg emlőrákban, akkor indokolt lehet a genetikai vizsgálatot elvégezni.

Kapcsolódó cikk: 
Rák: génjeinkben hordozzuk a sorsunkat?

Tünetek

Sok esetben az emlőrák tünetei gondos önvizsgálattal a beteg által is könnyen felismerhetők. Fontos azonban tudni, hogy egészen korai stádiumban az emlőráknak még nincsenek klinikai tünetei, ezért a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel elengedhetetlen a veszélyeztetett korosztály számára.

Általánosságban elmondható, hogy az emlő fizikális (tapintással történő) vizsgálatánál mindig a változásra kell figyelni, melynek az alábbi jelei lehetnek:

  • A mellek nem olyan szimmetrikusak, mint korábban voltak, alakjuk megváltozik.
  • Csomó tapintható a mellben, amely menstruációkor változtatja a nagyságát. (Ez legtöbbször nem rosszindulatú elváltozás, általában mastopathia, fibroadenoma áll a hátterében.)
  • A klimax korában az agresszíven (sokszor fájdalmatlanul) növekvő csomókra különösen figyelni kell.
  • Bőrelváltozás, bőrbehúzódás, esetleg a bimbóból fakadó véres váladékozás esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
  • Ritkán előfordulhat, hogy az emlőben nem, csak a hónalji nyirokcsomókban lehet duzzanatot tapintani, ezért az önvizsgálatnak ezekre a területekre is ki kell terjedniük.

Szűrés

Mammográfia_idös
Minden betegség, így az emlőrák is annál nagyobb eséllyel és a beteg annál kisebb megterhelésével gyógyítható, minél korábban felfedezik, és a kezelést a diagnózis után mihamarabb el is kezdik.

A rosszindulatú daganatos sejtek sajátossága, hogy folyamatos növekedésük során egy bizonyos időpontban kiindulási helyükről a környezetbe törnek (invázió), majd onnan a hajszálerekbe és nyirokerekbe hatolva a szervezet más területeire kerülnek (szóródás), ott megtapadnak (adhézió), és újra szaporodva újabb és újabb daganatos gócokat alkotnak (áttét-képződés). A szűrés célja az, hogy ez előtt a „bizonyos időpont” előtt felfedezzük a még csak néhány milliméteres daganatot. Ilyenkor a daganat még olyan kicsiny, hogy panaszt nem okozva, észrevétlenül bújik meg, ún. „preklinikai” állapotban van. Kicsiny, 5 mm-es emlőrák esetén az áttét-képződés valószínűsége még 10% alatt van, míg egy elhanyagolt 35-50 mm-es emlőrák esetén már 75-80% esély van arra, hogy valahol már áttét keletkezett.

Szűrővizsgálatok nélkül sok időt, esetleg éveket vesztegetünk el a végleges gyógyulás lehetőségének kockáztatásával, hiszen a nagyobb daganatátmérő mellett rohamosan növekszik az áttét-képződés esélye is. Az sem mellékes, hogy a nagyobb méretű daganat kezelésére már jóval agresszívebb módszereket kell használnia az orvosoknak: valószínűleg elkerülhetetlen a kiterjedtebb műtét, a sugárkezelés és a hónapokig tartó gyógyszeres utókezelés is.

A panaszmentes nők rendszeres szűrésére a legalkalmasabb módszer a speciális röntgen-készülékkel végzett mammográfia. A vizsgálat során legalább 80-90%-ban ábrázolódik a betegség (ez a vizsgálat szenzitivitása, érzékenysége), és kb. 96-97%-os arányban már a képről eldönthető, hogy daganatról van-e szó, vagy sem (ez a vizsgálat specificitása, fajlagossága). Újabban digitális technikát alkalmaznak a mammográfiás gépekben, így tovább emelkedhet az érzékenység és a fajlagosság.

Országonként változó a szűrésre behívott nők csoportja, hiszen ezt számos tényező befolyásolja, pl. az adott országban tapasztalt emlőrákos megbetegedési (morbiditási) arányok, a rendelkezésre álló szűrő-állomások, vagy pl. az adott ország társadalmának anyagi teljesítőképessége is. A hormonálisan még aktív fiatalabb nőknél a mammográfia érzékenysége alacsonyabb (az emlő szövete is kevésbé átlátható), s az emlőrák is ritkább, ezért a szervezett szűrések csak óriási költségek árán és rossz találati aránnyal lennének alkalmazhatók. Nagyon idős korban viszont az egyéb betegségek miatt előbb-utóbb úgyis orvosi vizsgálatok történnek, ezért a rendszeres szűrésnek extra hozama nem lenne.

Ezen megfontolások miatt a mammográfiás emlőszűrés hazánkban nemzeti szintű programként valósul meg. Kétévente szűrésre hívnak be minden 45-65 év közötti nőt a lakóhelyük szerint kijelölt központokba. A mammográfián észlelt elváltozásokat utóbb esetleg újabb felvételekkel pontosítják, illetve daganatos jellegüket tűszúrásos szöveti mintavétellel bizonyítják.

A szervezett, népegészségügyileg előírt emlőszűrés valódi bizonyítéka az emlőrákos halálozás lényeges csökkenése. Az óriási esetszámon végzett svéd, skót, amerikai vizsgálatok tapasztalatai alapján elmondható, hogy a veszélyeztetett korban lévő női lakosság 65-80 százalékának rendszeres szűrése az emlőrákos halálozást 20-30 százalékkal csökkenti. Hazánkban – területenként változóan – sajnos csak a behívott nők mintegy fele jelenik meg rendszeresen mammográfiás szűrésen.

Kapcsolódó cikkek: 
A mammográfiának köszönhetem, hogy a családommal lehetek
Hogyan vesznek mintát a mammográfia után?

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top