Rákellenes Világnap: nem igaz, hogy semmit sem tehetünk!

Ahelyett, hogy agresszíven támadnánk ellene, évente több mint 32 ezren vesztik életüket valamilyen daganatos betegségben, hazánkban. Sokan stigmának élik meg, de vannak más tévhitek is, ez utóbbi ellen mozgósított a Nemzetközi Rákellenes Unió a február 4-i rákellenes világnap alkalmából az Egészségügyért Felelős Államtitkárságon tartott szimpóziumon.

A szimpózium egyik fő témája a prosztatarák megelőzése, gyógyítása volt – itt mutatták be a Férfisors című dokumentumfilmet is, amelynek főszereplője Szacsvay László Jászai Mari díjas, érdemes és kiváló művész. A neves színművész öt éve szembesült a rosszindulatú prosztatarákkal, s vállalva a műtétet, úgy határozott, hogy meg fog gyógyulni, és e mellett igyekszik eloszlatni az emberekben, hogy a rák nem olyan stigma, aminek titkát cipelni kell, hanem amennyire csak lehetséges jókedvűen kell venni a kanyarokat és megosztani másokkal a terhet. Azóta is ezt teszi kollégái és a közönsége örömére.

„Becslések szerint 3 percenként hal meg a világon egy férfi prosztatarákban, hazánkban évente 4-5 ezer betegséget diagnosztizálnak” – mondta a Figyelő Online tudósítása szerint Romics Imre, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának professzora. A korai stádiumban felfedezett kór gyógyításával akár 15 éves túlélést lehet nyerni, de a késői felfedezés jó esetben csak 3 évet ad a betegnek. Ezért, aki bármilyen tünetet észlel, azonnal forduljon orvoshoz. A prosztatarák a korai időszakban gyakran nem okoz tüneteket, ám gyanakodni kell, ha gyakori a vizelési inger, – különösen éjjel -, vagy nehezen indul, vagy fájdalmas, esetleg véres. Ugyan e rák pontos okát nem ismerik, ám tény, hogy elsősorban az ötven évnél idősebbek betegsége. Kialakulásában szerepet játszik az etnikai hovatartozás, a környezeti ártalmak, a dohányzás, a zsíros és vörös húsok fogyasztása. Romics professzor szerint a diagnózist a vérből kimutatható markerrel (jelző), a prosztata specifikus antigénnel lehet kimutatni, majd következnek a további vizsgálatok, s szükség szerint a sebészeti eltávolítás. Esetenként szükség lehet a műtét utáni sugár vagy kemoterápiára, különösen, ha áttét képződik.

Ugyancsak nem ismerik a pontos okát a nőket érintő petefészekráknak, amely évente 1400 megbetegedést okoz Magyarországon, a világon pedig közel 250 ezren betegszenek meg e kórban – mondta Pete Imre kandidátus, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa. Ez a rák a hetedik helyet vívta ki magának a daganatos megbetegedések között, az emlő-, a bőr-, a tüdő-, a vastagbél-, az emlő-, a prosztata után. A prognózisa – ha későn fedezik föl – rossz. Pedig ennek sajnos megvan a lehetősége, hiszen a tünetek jellegtelenek, például összetéveszthetők a gyomor- bélrendszer panaszaival. Ezért sincs mód népegészségügyi szűrésre. Ám a hölgyeknek érdemes néhány dologra figyelni.

Amennyiben a családjukban előfordult már petefészek-, méh-, vagy emlő tumor, nagyobb a petefészekrák kialakulásának a kockázata, előfordulása ugyancsak a kor előre haladtával nő, 50 év fölött nő, de a fiatalokat sem kíméli. Kockázatot jelent a gyermektelenség, a szoptatás hiánya, s az is, ha nem alkalmaznak a hölgyek tablettás fogamzásgátlókat. Genetikai tényezők is közrejátszanak, amelyet az orvostudomány a gének vizsgálata révén képes kimutatni. Csakúgy, mint minden ráktípusnál, ennek a kialakulásában is szerepe van az egészségtelen életnek, az elhízásnak, a dohányzásnak, az ülő foglalkozásnak. Az orvosok arra is figyelmeztetnek, hogy akinél ismétlődő hasi puffadás, hasi fájdalom, szabálytalan menstruáció, étvágytalanság, fáradság, szokatlan hüvelyvérzés keletkezik, forduljon a nőgyógyászához.

A szakemberek vérvizsgálatot, MR (mágneses rezonancia), CT (computer tomográf) vizsgálatot végeznek, s szükség szerint – a daganat stádiumától függően, ez I.II. II. IV. – következik a sebészeti beavatkozás, a gyógyszeres terápia, ezek között megtalálhatók nálunk is a biológiai gyógyszerek is. Pete Imre szerint hazánkban mindössze 26 százalék a korai felismerés, a betegek 58 százalékát a III. fázisban diagnosztizálják. A petefészekrák általában jól reagál a kemoterápiára, de az esetek többségében sajnos kiújul, ezért aztán a betegek fele öt éven belül belehal a betegségébe.

“Kár lenne, ha rák lenne” – kezdte előadását Simon Tamás professzor, a Magyar Rákellenes Liga elnöke, aki ismertette a Nemzetközi Rákellenes Unió ajánlásait a daganattal kapcsolatos tévhitekről. Az unió a tavalyi világnapon már felhívta a figyelmet a tévedésekre: a rák kizárólag egészségügyi probléma, az idősek és a gazdag országok lakosságának betegsége, diagnózisa egyet jelent a halálos ítélettel, s elkerülhetetlen sorscsapás. Az idén újabb tévhitekkel álltak elő. “Nem igaz, hogy nem szükséges beszélni a rákról”. Ez ugyanis össztársadalmi probléma, s a korai felismerés módjainak megismerése létkérdés a gyógyulás szempontjából. A második tévhitet: “Nincsenek jelei és tünetei a ráknak” is cáfolta az elnök. Mint mondta: mindenki keresse a különféle rákféleségek esetleges előjelét, köztük a fogyást, a nyelési nehézségeket, a duzzanatot a mellben vagy más testrészben, a sebet, a nem gyógyuló fekélyt, az anyajegyen vagy szemölcsön látható változásokat, a szokatlan helyen történő vérzést. Mindezek betegségre utalhatnak, ha nem múlnak el rövid időn belül.

“Az önellenőrzés része az egészséges életnek”- szögezte le Simon Tamás. És cáfolta a következő tévhitet: “Semmit sem tehetek a rák ellen”. Tehetünk, ha betartjuk az Európai Rákellenes Kódexet: ne dohányozz; mozogj többet; ne hízzál el; egyél minden nap friss gyümölcsöt, zöldséget; kevesebb alkoholt igyál; óvakodj a leégéstől (napozás, szolárium); ismerd és kerüld a rákot okozó anyagokat; igényeld a védőoltást a vírus okozta rákok ellen (pl. HPV 16). A negyedik tévhit: “Nincs jogom a rákellenes egészségügyi ellátásra”. Ez sem igaz, hiszen mindenkinek joga van hozzá hazánkban. “Bár kétségtelen, hogy a jog mellé a lehetőségeket is meg kell adni, hiszen az orvostudomány sokkal többre képes, mint amit az egészségügyi kapacitások híján vállalni tud” – jelentette ki az elnök. S a rákkal való megküzdés alapjaként említette, hogy legyenek reális ismeretei az embereknek, a közösségeknek, a döntéshozóknak és a médiának – számolt be az eseményről a Figyelő Online.

Kapcsolódó cikkek:
Interjú Szacsvay Lászlóval a prosztatarákos betegségéről
14 millió új rákbetegről tudnak évente
Szegénységben a rák is gyakoribb

Cimkék

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top