Vastagbélrák és végbélrák: kockázatok, polipok, szűrés

Polip_v

A vastagbél az emésztőrendszer utolsó szakasza, teljes hossza kb. 130-150 cm, átlagos átmérője 5-6 cm. Kezdeti szakaszán található a vakbél (ezen helyezkedik el a féregnyúlvány), a vakbélbe nyílik a vékonybél. A vastagbél részei: a felszálló, a haránt, a leszálló vastagbél szakasz, majd az S-alakú szigmabél, utolsó szakasza pedig a végbél. A vastagbélben kialakuló daganatot vastagbélráknak, a végbélben kialakulót végbélráknak nevezzük. A mindkét szervet érintő daganatos elváltozást kolorektális ráknak hívják.

A vastagbél rákok 75-80%-a az utolsó, 60 cm-es szakaszon alakul ki, 20-25 százaléka pedig a vastagbél többi szakaszán.

A vastagbélrák és végbéldaganat előfordulása világszerte emelkedő gyakoriságot mutat. Különösen megmutatkozik ez a világ gazdaságilag fejlett országaiban. Statisztikai adatok szerint napjainkban átlagosan 20 emberből 1 szenved vastag- és végbél daganatban. Az összes daganatos megbetegedéseknek pedig közel 15%-a vastag- és végbél daganat. A betegség 5 éves túlélése annak stádiuma szerint különböző: 10% és 80% között mozog. Az 5 éves túlélés azonban országonként is nagy különbséget mutathat.

A vastagbél daganatok előfordulása hazánkban is fokozatosan emelkedő tendenciát mutat. Mintegy 10 ezren szembesülnek minden évben kolorektális daganat diagnózisával, s 5 ezer halálos áldozatot szed a betegség. A vastag- és végbélrák kialakulásának oka ma még pontosan nem ismert, de számos tényező van, amely növeli a kialakulásának kockázatát.

Életkor: az 50. év felett a leggyakoribb a daganat előfordulásának a kockázata. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ez a rákfajta előfordulhat fiatalabb életkorban is.

Családi halmozódás: ha a családban korábban előfordult már vastag- és/vagy végbélrák feltétlenül szükséges az odafigyelés. A kialakulásának kockázata 2-3-szor nagyobb, ha a betegség elsőfokú rokonnál fordult elő. Meg kell jegyezni, hogy itt a családban elfogadott táplálkozási szokásoknak is szerepe lehet, nemcsak a genetikai háttérnek. Akkor is nagyobb a veszélyeztetettség, ha a betegnél korábban már diagnosztizáltak méh-, méhnyak- vagy emlőrákot. Azoknál a betegeknél is nagyobb az újbóli kialakulás kockázata, akiknek már volt vastag- és végbélrákjuk.

Táplálkozás: Összefüggés van a magas zsír-, koleszterin, fehérje és kalóriatartalmú ételek fogyasztása valamint a vastagbél és végbélrák kialakulás kockázata között. Figyeljünk oda, hogy kevesebb vörös húst, telítetlen zsírsavat tartalmazó ételt fogyasszunk, ugyanakkor igyekezzünk több növényi rostot tartalmazó ételt, zöldséget, gyümölcsöt beiktatni táplálkozási szokásaink közé.

Polipok: A polipok a vastagbél és a végbél belső falából kinövő jóindulatú képződmények, melyek évek múlva rosszindulatúvá válhatnak.

Megelőzés
A polip tulajdonképpen egy rákmegelőző állapot, melyet ha időben felfedeznek és eltávolítanak, a betegség megelőzhető. Amennyiben egyidőben akár több száz polipot is diagnosztizálnak a vastag-és végbélben, familiáris polipózisról beszélünk. Kezelés nélkül ez az állapot csaknem biztosan rosszindulatúvá válik. A tünetmentes állapotban elvégzett népegészségügyi vastagbéltükrözéssel, amely során a gyanús polipokat eltávolítják, szakemberek becslése szerint a végzetessé váló vastagbélrák aránya a jelenlegi töredékére lenne csökkenthető.

Colitis ulcerosa: a vastagbél krónikus, gyulladásos megbetegedése, mely növeli a rák kialakulásának kockázatát.

Ma még nem tudjuk a betegség kialakulását biztosan megelőzni, de a testmozgás, a csökkentett dohányzás és alkoholfogyasztás, egyes gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása (pl. aszpirin) hozzásegíthetnek a megelőzéshez.

Szűrés
50 éves kor fölött – különösen azoknak, akik családi előfordulás, örökletes okok vagy bizonyos betegségek miatt veszélyeztetettebbek – mindenképpen javasolt a szűrés. Családi előfordulás esetén azonban előbb esedékes, mintegy 10 évvel korábban, mint ahogy az első vagy másodfokú rokonnál kifejlődött a betegség.

Az elsőfokú rokonságban előfordult méh-, petefészek-, emlő-, prosztatarák vagy vastagbél-polip szintén indokolja a szűrést. Ha hosszabb ideje – 5-8 éve – áll fönn gyulladásos bélbetegség vagy bármilyen krónikus emésztőrendszeri zavar, ugyancsak érdemes elmenni a szűrésre, mert ezek idővel rákmegelőző állapotot, majd daganatot okozhatnak.

A szűrésnek kétféle módja van: a széklet-vérteszt, illetve a vastagbéltükrözés. A legbiztosabb szűrőmódszer ugyanakkor az utóbbi, a kolonoszkópia. A vastagbéltükrözéstől sokan félnek, ám érdemes tudni, hogy az akár altatásban is elvégezhető.

A daganat kifejlődése sokszor tünetmentesen történik, de egy idő után bizonyos jelek felhívják a figyelmünket a daganat lehetőségére.

Milyen tünetek megjelenésére kell odafigyelni?

  • Székelési szokások megváltozása: hasmenés, székrekedés, a szokásosnál élénkebb vagy sötétebb színű széklet megjelenése, véres, nyákos széklet.
  • Bizonytalan hasi panaszok: puffadás, hasi görcsök, teltségérzés, fájdalom.
  • Hirtelen fogyás: legtöbbször az étvágy megváltozása nélkül történik, később már a megromlott egészségi állapot miatt hányinger, étvágytalanság is jelentkezhet.
  • Fontos, hogy ezen tünetek hátterében nemcsak vastagbél- és végbélrák lehet, hanem egyéb más betegségek is okozhatják. Ha bármelyiket észleli, haladéktalanul forduljon orvoshoz!

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top