Az is bizonyítást nyert, hogy a „keleti beteg” rövidebb élettartama a káros életmód következménye – világít rá a szomorú tényre a Weborvos cikke. Ez pedig elsősorban a társadalmi berendezkedés (gazdasági, szociális, kulturális, jogi) függvénye. Az egészségügy mindössze 10-20%-ban tehető csak felelőssé. Tagságunkkal jár viszont, hogy az Unió nem nézi tétlenül a kialakult állapotokat. Az Európai Betegfórum folyamatosan arra törekszik, hogy állásfoglalásaival és programjaival mozgósítsa a betegszervezeteket és a szakmai csoportosulásokat. Az Európai Egészségpolitikai Fórum több mint 300 projektet tart nyilván, aminek jelentős része az újonnan belépett államokat segíti. Ugyanakkor elvárja azt is, hogy a tagállamok ne csökkentsék, hanem növeljék az egészség védelmére fordított kiadásaikat, hogy meg tudjanak felelni az egyre növekedő népegészségügyi kihívásoknak.

A 2020-ig szóló tervekhez igazodó EU-stratégia az EU GDP 10%-át kívánja erre a célra felhasználni. Ebben kiemelt támogatást juttat az aktív népesség munkába állítására (75%-os foglalkoztatás elérése) a munkaképesség megőrzésére, az iskolai egészségnevelésre, a krónikus betegségben szenvedők, a fogyatékosok, az idősek ellátására kidolgozott projektek támogatására.

Fontosnak tartja azt is, hogy monitorozza a betegjogok érvényesülését a tagországokban, egybevetve azt az uniós normatívákkal. Az elérhető hivatalos statisztikai adatok és egységes kérdőívek, illetve az egyes jogokhoz kapcsolódó, 156 indikátort alkalmazó kutatás alapján már történt értékelés is. Hazánk is részese volt ennek a kutatásnak.

A 20 európai országot érintő értékelés Magyarországot a 19. helyre sorolja. Az összehasonlításból kitűnnek a lemaradás főbb területei. A részletes elemzés szerint nálunk a legkevésbé érvényesülő jog: a beteg idejének tiszteletben tartása és a kezeléshez való hozzáférés joga. Az előrelépésben az Unió kiemelt szerepet szán a nem-kormányzati civil szervezeteknek. Olyan víziót is felvázol a stratégia, amelyben a nemzeti betegellátási protokollok kidolgozásában és a kutatási irányok kijelölésében a szakmai szervezetek mellett az adott ország betegszervezetei is részt vennének, (a Nemzeti Egészségügyi Tanács 2006-2011 közötti tevékenységében már ilyen elemek is megjelentek).

Az Uniós célok is folyamatos bővülnek. Napjainkban zajlik az Európai Betegfórum Ifjúsági Csoportjának magalakulása, ahova a nemzeti tagszervezetek 15-25 éves korú képviselőit várják. A civil egészségügyi szektor hatékony bevonásának nagy hozzáadott értéket tulajdonít az Unió. A szakemberek és a betegszervezetek együttműködése jelentős támogatás a kormányzati egészségpolitika megvalósításához, hogy a prevenciós és gyógyító programok elérjék céljukat, reális szükségleteket elégítsenek ki és a betegek érdekeit szolgálja. A civil társadalom bekapcsolódása növeli a döntéshozatal legitimációját, átláthatóságát, biztosítja az elvárt egyenlőséget és garantálja, hogy a társadalom valamennyi szektorának érdekei megjelenjenek.

A közelmúltban létrehozott Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ reményteljes vállalkozás. Felépítését és működését a tárca határozta meg: betegtájékoztatás, betegjogi képviselet, betegpanaszok fogadása, nemzeti kapcsolattartás, egészségügyi dokumentáció kezelése, módszertani központ. Az intézmény fennállása óta eltelt rövid idő miatt az értékeléssel még várni kell.

Uniós terv az is, hogy az aktív civil szerepvállaláshoz megfelelő forrást csoportosít át az illetékes szakmai és civil szervezetekhez. A hazai civil társadalom számára ez biztató iránymutatás lehet. A hazai non-profit szektor éves bevétele ugyanis nem éri el a 2 milliárd Ft-ot.

Figyelemfelkeltő az is, hogy az Uniós büdzsé felhasználása során megvalósuló projekteknek az Unió alapvető értékeit is szolgálnia kell: “az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a törvényeket, az emberi jogokat, beleértve a kisebbséghez tartozó személyek jogait, a szolidaritást, az európai emberek jólétét és a fenntartható fejlődést”. Európa ebbe az irányba menetel. A hazai útjelzők átállítása most folyik.