SZÜKSÉGES-E MASZTEKTÓMIA?

Szükséges-e masztektómia a már kivett melldaganat szövettani eredménye alapján? Feleségemet 12 napja műtötték. A bal melléből kivett daganat szövettana alapján masztektómiát javasolnak a nagy rizikó miatt. Valóban elkerülhetetlen ez? Az alábbi elemzést tekintetbe véve milyen utókezelések várhatóak? Szükséges utókezelés a teljes eltávolítás után? Ha most már ki van véve ez a rosszindulatú daganat, akkor is fennáll a veszélye, hogy még maradt bent valami és ezért javasolják a műtétet? Még nem volt őrszem nyirokcsomó vizsgálat, így csak reménykedhetünk, hogy még időben észrevettük és nem terjedt tovább. 2 éve volt már ugyanitt egy jóindulatú daganat (Gyerekkorban OSC-je volt, amiből teljesen felépült.) Van rá lehetőség, hogy az alábbiakban leírtakat én is megértsem, hogy mit jelent pontosan? “Szövettan: Beküldött anyag: A bal oldali emlő felső középső harmadában elhelyezkedő 3×3 cm-es terime. MAKROSZKÓPIKUS LEÍRÁS: 5,5x4x3,5 cm-es bőrboríték nélküli, orientációs öltésekkel nem jelölt szövetrész érkezett vizsgálatra, melynek felszíne helyenként kifejezetten egyenetlen, szakadozott. A szövetrészt vékony szeletekben vizsg. A szövetrész állományában az egyik resectios síktól kezdődve megfigyelhető egy 3,5x2x1,5 cm-es, szabálytalan alakú, részben lobulált felszínű, tömött tapintatú szürkés sárgás metszalapú szövet proliferatio. A környezetben zsírszövetben rugalmas szürkés fehér kötegek vannak. 11 db M. MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLAT: A vizsgálatra kapott preparatumból nagyszámú kimetszést és metszetet készítettünk. A makroszkópos leírásnak megfelelő körülírt terime daganatszövet, amely részben vaskos kötőszöveti tokkal, tömlőfalnak tekinthető fallal határolt, de túlnyomó többségében a daganat szélén infiltratív fészkek és kötegek látszanak. Egy-két metszési síkban a vaskos kötőszöveti falon belül részben papillaris structúrájú daganatszövet látható, de zömében a tumor már nagy összefolyó szolid fészkeket képez, a széli részeken pedig kis infiltratív kötegek azonosíthatók. A daganatsejtek többsége igen nagy széles cytoplasmájú, amely részben eosinophil festődésű, részben halvány basophil. A sejtmagok szintén nagyok, versicularisak, sokszor prominens nucleolus látható bennük. Több osztódó alak mutatkozik a daganatsejtek között. 10 nagy nagyítású, látóterenként 14-15 osztódás látható. Atypusos osztódások is észlelhetők. A daganaton belül helyenként nagyobb összefolyó necrosisok, illetve változó nagyságú calcificatios gócok vannak. A tumor széli részein tágabb ductusokban szolid módon terjed a daganatszövet. A szolid tumoron belül necrosisokkal. A daganat környezetében látható olyan cysticus tágulatot mutató ductus rendszer, amelyben papillaris structúrájú, illetve részben szolid-papillaris structúrájú hámproliferatio van, típusos ductalis hámsejtekből felépülve. Megfigyelhető azonban olyan tágult ductus is a daganat környezetében, ahol ezen papillaris structúrájú daganat már atypusos ductalis hámsejtekből épül fel, részben szolid területekkel váltakozva, de a ductuson belül terjedve. Az infiltratív növekedésű daganatszövet környezetében helyenként mérsékelt fokú kereksejtes beszűrődés látható. Vascularis daganatos invasiora utaló jelek nem látszanak. Perineuralis daganatos invasio sem igazolható a vizsgált metszetekből. A fentiek mellett a kimetszésekben proliferatív emlő laesiok látszanak. Megfigyelhető számos gócban adenosis, sclerotisaló adenosis. Megfigyelhetők olyan ductulolobularis egységek, amelyekben a mirigyhámsejtek hengersejtes átalakulást mutatnak. Cysticus tágulatot mutató ductusok is látszanak, helyenként apocrin metaplasiaval. A tömlők lumenében sokszor macrophagok, kereksejtek vannak. Az adenosison belül a mirigyek lumenében elszórtan calcificatios gócok vannak. Megfigyelhető típusos ductalis hámproliferatio, részben apocrin típusú sejtekből. A daganatból immunhistokémiai vizsgálatokat végeztünk. Oestrogen ellenes antitesttel végzett immunhistokémiai vizsgálattal a tumor sejtmagok kb. 40%-ban látható intenzív receptor pozitivitás. (Q-score 3+3=6). Progesteron ellenes antitesttel végzett immunhistokémiai vizsgálattal a tumor sejtmagok kb. 60%-ban látható intenzív receptor pozitivitás (Q-score 4+3=7). Ki 67 proliferatios markerrel végzett immunhistokémiai vizsgálattal a daganat sejtmagok kb. 5%-ban látható pozitivitás. p63 immunsóval végzett immunhistokémiai vizsgálattal a tumor sejtmagok legalább 95%-ban látható pozitivitás. CK 5 immunsóval végzett immunhistokémiai vizsgálattal a daganatsejtben nem látható pozitivitás. HER-2 antigen kimutatását 4B5 immunsóval végeztük el. Vizsgálatunk eredménye 1+ pozitív reakció. A vizsgálatot a 4B5 immunsóval megismételtük, hasonló eredményt kaptunk. A HER-2 antigen kimutatását egyéb savókkal is megismételtük. Cerb2 immunsóval, továbbá CB11 immunsóval is a reakció 0 pont vagy 1+ pozitív értékű. Mindezek alapján a daganat HER-2 negatív tumornak felel meg. SZÖVETTANI DIAGNÓZIS: Carcinoma ductale invasivum mammae sinistrae. Grade III-s differenciációjú tumor (structuralis grade 3, nuclearis grade 3, osztódási rate: 14/10 NNL). Az infiltratív növekedésű daganatszövet mikroszkópos legnagyobb átmérője 3 cm, melynek környezetében összességében 1 cm kiterjedésű high grade, comedo necrosissal járó DCIS, illetve introductalis papillaris carcinoma látható. Mind az invaziv daganatos komponens, mind DCIS egy-egy ponton eléri vagy 1 mm-en belül megközelít resectios síkot. A vizsgált metszetekben vascularis daganatos invasio vagy perineuralis daganatos infiltratio nem látható. A fenti daganatos komponens mellett közvetlenül intracysticus papilloma, illetve intracysticus papillaris carcinoma részlete is látható, mindezek alapján egy nagy valószínűséggel cysticus papillaris tumor talaján alakulhatott ki az invazív malignus tumor. Adenosis, sclerotisaló adenosis. Hengersejtes hámhyperplasia az emlő bioptatumban. Apocrin emlőcystak. Enyhefokú típusos intraductalis hámproliferatio.”

A leírás, illetve a véleményben foglaltak alapján a kiújulási és áttétképzési rizikó szempontjából az átlagosnál nagyobb kockázatú daganatról van szó. Fontos lesz majd a további kezelések meghatározásánál az őrszem (szentinel) nyirokcsomók esetleges daganatos érintettségének ismerete.

A teljes eltávolítás után is szükséges utókezelés annak érdekében, hogy a mellrák kiújulási és áttétképzési kockázatát csökkenteni lehessen. Az utókezelés fajtáját befolyásolhatja az őrszem nyirokcsomó érintettsége, illetve az újabb műtét során eltávolított anyag szövettani vizsgálatának eredménye is.

Az, hogy a daganat Grade III differenciáltságú, azt jelenti, hogy szövettanilag erősen rosszindulatú (ennek a mikroszkóp alatt látható képe került igen részletesen leírásra a szövettani lelet első részében).

Meglehetően nagy már a daganat központi része is (3 cm), amely invazív daganat, vagyis képes a környezetére ráterjedni, a környező területek, szöveteket beszűrni, és áttétképző tulajdonságú. A DCIS jelentése duktális carcinoma in situ – ez olyan daganatrész, amely önmagában kevésbé rosszindulatú, de talaján kifejlődhet rosszindulatú daganat, és az in situ rák (carcinoma) gyakran a mell jelentős részében jelen van, ez is oka annak, hogy teljes emlő eltávolítást (masztektómiát) javasolnak.

Az újabb műtét azért is indokolt, mert ahogyan a lelet írja, mind az invazív daganatos komponens, mind DCIS egy-egy ponton eléri vagy 1 mm-en belül megközelít a sebészi kimetszés síkját (az úgynevezett reszekciós síkot), ami szintén azt jelenti, hogy a kimetszés után még maradt/maradhatott rosszindulatú szövet a felesége mellében.

Az emlőrákról további információk, valamint emlőrákos betegek kérdései és azokra adott szakorvosi válaszok a www.daganatoserek.hu oldal mellett nagy számban a www.rakgyogyitas.hu oldalon is találhatók.

Top