Egy 115 éves koráig élt asszony teljes géntérképét elemezték holland kutatók. Az idős asszony 100 évesen a mellrákból is kigyógyult, s még aggastyán korában is sok tekintetben jobb állapotban volt, mint a nála évtizedekkel fiatalabbak.
Az asszony koraszülött volt és nem bíztak abban, hogy életben marad. Ezzel szemben hosszú és egészséges életet élt, 105 évesen költözött csak be egy gondozóházba. Százévesen mellrákkal sikeresen kezelték, 15 évvel később végül gyomordaganatban hunyt el. A mentális képességeiről 113 évesen készült tesztje azt mutatta, hogy szellemi teljesítménye a 60-75 éves nőknél mért értékeknek felelt meg. A halála után elvégzett vizsgálatok nemcsak azt mutatták, hogy agyában nem voltak Alzheimer-kórra jellemző plakkok, hanem szívartériái is rendben voltak.
A holland szakértők megerősítették, hogy az idős nő halála előtt szellemileg évtizedekkel fiatalabbnak tűnt, agya nem mutatta a demencia jeleit, ezért génjeinek vizsgálata értékes információkat hozhat – írja cikkében az MTI.
Noha az erre szolgáló technika egyre olcsóbb és gyorsabb, az első géntérkép tíz évvel ezelőtti elkészülte óta csupán néhány száz ember teljes DNS-állományát írták le. Közülük a csak W115 jellel megnevezett nő a legidősebb, akinek a teljes géntérképe elkészült. Az idős asszony a tudomány céljaira ajánlotta fel testét, lehetővé téve, hogy agyát és más szerveit halála után tanulmányozhassák az orvosok és DNS-állományát kutathassák a genetikusok.
Henne Holstege, az amszterdami egyetemi orvosi központ klinikai genetikusa elmondta: az asszony DNS-ében néhány ritka genetikai változatot találtak. Még nem tudják, hogy ezek milyen jelentőséggel bírnak, de úgy vélik, génjeiben rejlik annak titka, hogy miért kerülte el őt a demencia ilyen idős korban. “Tudjuk, hogy különleges, tudjuk, hogy agyában egyáltalán nem volt nyoma az Alzheimer-kórnak. Úgy véljük, vannak gének, amelyek biztosítják a hosszú életet és védenek az Alzheimer-kór ellen” – idézi Holstege-t az MTI cikke.
A holland kutatók a teljes genomszekvenciát elérhetővé teszik tudóstársaiknak további elemzések céljára.
Kapcsolódó cikkek:
Halász Judit és a mellrák: nem feledett életöröm
Bangó Margit és a mellrák: énekek a kórházi ágyon
Rák: génjeinkben hordozzuk a sorsunkat?
Egyre jobban ismerik a patológusok a betegségeket
Mennyien küzdenek a rákkal Európában?
Mellrák előfordulása, s az emlőrák kezelése
Célzott biológiai kezelések emlõrákban
