A szakmai kollégiumok a mindenkori egészségügyi miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó szakmai testületeiként működtek, minden terápiás területen 15 fős önálló grémiummal. Az új koncepció értelmében a jelenlegi rendszer kétszintűvé válik. Az operatív szintet a 180 fős szakmai kollégium képezi, ezen belül szakmai kollégiumi tagozatok jönnek létre 60 szakterületen 3-3 fős létszámmal. A tagok kiválasztásakor a szakmaiságon túlmenően figyelembe kell venni az eltérő földrajzi, ellátási szinteket, valamint az oktatási és korosztályos szempontokat is.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságának tájékoztatása szerint a tagozatok fő feladata a szakmai kollégiumi tanácsok által előkészített anyagok, jogszabály- és egyéb tervezetek (pl. oktatási, finanszírozási) véleményezése, valamint koncepcióalkotás az adott szakterület stratégiai kérdéseiről.
Az elsősorban szabályokat alkotó szintet a szakmai kollégiumi tanácsok alkotják, amelyek ugyancsak 60 szakterületen, egyenként 5 és 15 fő közötti létszámmal jönnek létre. Feladatuk a szakmai irányelvek, protokollok és módszertani levelek összeállítása, valamint a tudományos, a gyakorlatban problémás kérdések továbbítása a szakmai kollégium érintett tagozata felé, illetve a főorvosi és egyéb vezetői státuszok követelményeinek meghatározása és a pályázatok bírálata.
A tagozatok tagjait az érintett szakterületen működő kamarák, szakmai szervezetek, képző intézmények javaslatai alapján az egészségügyért felelős államtitkár jelöli ki. A szakmai kollégiumi tanácsok tagjait a szakmai társaságok és egyesületek delegálják. A szervezetek megbízatása 4 évre szól.
Kapcsolódó cikkek:
Kinek jusson korszerû gyógyszer?
Mennyit ér egy élet? És mennyit tudunk adni érte?
