Egy több intézmény munkatársait magában foglaló kutatócsoport ígéretes emlőrákszűrő módszer kifejlesztéséről számolt be egy tudományos szakfolyóiratban. A kutatók a tumorokat megcélzó mágneses nanoszondákat és érzékelőként úgynevezett szupravezető kavantuminterferencia készüléket (SQUID) használtak.
A nanoszondákat úgy hozták létre, hogy mágneses vas-oxid-részecskéket kötöttek a HER-2 ellenes antitesthez – írja a kutatásról beszámoló cikkében az Origo internetes hírportál. A HER-2 fehérje túltermelődik a mellrákos esetek 30 százalékában. Ezeket a parányi fehérje-vas részecskéket felhasználva a csoport képes volt különbséget tenni a HER-2-t tartalmazó és nem tartalmazó sejtek között és egerekben biopsziával megtalálták a HER-2 ráksejteket. A végső kísérletben a csoport szintetikus mellet használt rendszerük potenciális érzékenységének meghatározására.
A cikk vezető szerzője, dr. Helen Hathaway, az Új-mexikói Egyetem Orvostudományi Fakultásának rákkutatója elmondta, hogy képesek voltak pontosan körülhatárolni 1 millió sejtet 4,5 centiméter mélységben. Ez nagyjából 1000-szer kevesebb sejt, mint amennyit fizikális vizsgálattal ki lehet tapintani és az eljárás 100-szor érzékenyebb, mint a mammográfiás röntgen képalkotás.
A rendszer további finomítása lehetővé teszi nemcsak a tumor megtalálását, hanem osztályozását is a fehérjekifejeződés alapján (nem kell megvárni a biopsziás eredményeket). Ez meggyorsíthatja a betegség előrehaladottságának megállapítását és hozzájárulhat a kezelési terv finomabb kidolgozásához, ami javítja a betegek túlélési esélyeit.
A további fejlesztésekhez és vizsgálatokhoz természetesen még idő kell, így a technológia pozitív eredmények esetén sem máról-holnapra terjedhet el.
Kapcsolódó cikkek:
Az emlőrák célzott biológiai kezelései
Az Európai Bizottság támogatja az áttétes emlőrák célzott kezelését
Mellrák
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Célzott biológiai terápiák a rákgyógyításban
Emlőrák: mielőbb felfedezni, hamar műteni
