Hosszabb és kevésbé beteg életünk is lehetne

Még mindig hosszú esztendőkben mérhető Magyarország uniós átlagtól való elmaradása: nálunk a férfiak 70, a nők 78 életévre számíthatnak, míg az EU-ban az erősebbik nem 77, a gyengébbik pedig 83 esztendővel kalkulálhat. A népegészségügy helyzete, a dohányzás, az elhízás, a rákszűrések anomáliái mind hozzájárulnak a rövidebb és betegebb élethez.

Amint arra a Medical Online összefoglalója rávilágít, miközben 2009-ben méhnyakrák-szűrésre a leginkább érintett 25-65 éves korosztály több mint félmillió tagjának postáztak behívót ingyenes vizsgálatra, a címzetteknek mindössze 2,76 százaléka jelent meg a rendelőkben. Ez derül ki a szaktárca jelentéséből, amelyet az országgyűlés egészségügyi bizottságának postáztak a napokban.

A helyzet kuszaságára egyébként maga az írásos anyag is példa, mert az említett adat mellé nem az ugyanazon időszakban elvégzett citológiai jelentések összesítését mellékelték – hanem az egy évvel későbbiét. Mintha az almát akarnák összehasonlítani a körtével. S ennek a történetnek ráadásul nincs itt a vége, hiszen a szaktárca is elismeri, hogy a fenti részvételi adat félrevezető. A nők egy része ugyanis rendszeresen részt vesz nőgyógyászati rákszűrésen – csak épp magánorvosi rendelőkben. A szakértők erre tekintettel, jobb híján 30 százalékosra saccolják az érintett korosztály vizsgálati részvételét. Az eredmény-adatok önmagukért beszélnek, míg Finnországban évente 5-en, nálunk több mint százan halnak meg ebben a betegségben, amely korai stádiumban felismerve tökéletesen gyógyítható.

De nem jobb a helyzet a mellrák szűrésnél sem, ahol az adatok többek között azért torzak, mert a mammográfiai szűrések egy részét diagnosztikai vizsgálatként jelentik le. Statisztikus legyen a talpán, aki szét tudja szálazni az összefolyó adathalmazt.

De vehetjük akár a dohányzás elleni harcot, amelynek – mint a jelentésből kiderül – nincs igazán foganatja, hiszen egy ugyancsak 2009-es adat szerint míg nálunk a 25-39 év közötti korosztályok 50, addig az EU országok átlagában csak 37 százaléka dohányzik. Az alkoholfogyasztásról már nem is szólva, ahol évtizedek óta a toppon vagyunk, akárcsak az egészségtelen testsúlynövelésben. Az Országos Élelmezéstudományi Intézet adata szerint a magyar férfiak és nők 35 évesen kezdenek hízni, s nem is hagyják abba halálukig – írja az orvosi szaklap.

Kapcsolódó cikkek:
Melyik betegségek kerülnek a legtöbbe?
Pénzügyekben tervezünk, egészségben nem
Az orvos csak úgy segíthet, ha találkozunk vele
Iskolázottság: 16 életév is lehet a különbség

Top