Amíg a felnőttek körében 60 ezer fölé teszik az évente újonnan diagnosztizált rákos megbetegedések számát, a 14 év alatti gyerekek körében egy évben 200-250 esetben közli rosszindulatú daganat diagnózisát a kezelőorvos a családdal. Ugyan ez a szám nem tűnik magasnak, ám az 1 és 14 év közötti gyerekeknél a daganatos megbetegedések miatti halál a balesetek után a második leggyakoribb halálok.
– Egyre nyilvánvalóbb, hogy a gyerekkori rákbetegségek egy része a méhen belüli fejlődésre vezethető vissza. A károsodás lehet örökletes jellegű és szerzett is, azaz egyrészt befolyásolják a gének, amelyeket a magzat a felmenőitől megörökölt, másrészt kihatással lehetnek rá a szülők foglalkozásából, életmódjából adódó génkárosodások is. Nemcsak az anyáé, hanem az apáé is, mert a vegyszerek vagy a sugárfertőzés nyomán kialakult károsodás az ivarsejtekkel átvihető az utódokra – fogalmaz a Rákgyógyítás összeállításában prof. dr. Kiss Csongor, a debreceni Gyermekgyógyászati Intézet Gyermekhematológia-Onkológia Tanszékének vezetője.
A szülőknek sok esetben ugyanakkor nem róható fel a gyermek betegsége: például a csernobili atomerőmű 1986-os felrobbanásakor felszabadult sugárszennyezés mind a mai napig emeli egyes területeken a génkárosodással születő vagy pajzsmirigyrákban szenvedő gyerekek számát, és sok más olyan környezeti ártalom is előfordul, amelyet nem tudunk egyértelműen, visszamenőleg beazonosítani.
További részletek a Rákgyógyítás cikkében.
Kapcsolódó cikkek:
Legyõzték a rákot: verseny a nyerteseknek
Leukémia: 5 évesen túl a kemoterápián
Gyermekkori leukémia: genetika és orvoslás
Gyerekeket fenyegetõ tumorok
Leukémia: a betegség lényege és típusai
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
