Szűrés
Mikor és milyen gyakran kell szűrésre menni?
50 éves kor fölött – különösen azoknak, akik családi előfordulás, örökletes okok vagy bizonyos betegségek miatt veszélyeztetettebbek – mindenképpen javasolt a szűrés. Családi előfordulás esetén azonban előbb esedékes, mintegy 10 évvel korábban, mint ahogy az első vagy másodfokú rokonnál kifejlődött a betegség. Az elsőfokú rokonságban előfordult méh-, petefészek-, emlő-, prosztatarák vagy vastagbél-polip szintén indokolja a szűrést. Ha hosszabb ideje – 5–8 éve – áll fönn gyulladásos bélbetegség vagy bármilyen krónikus emésztőrendszeri zavar, ugyancsak érdemes elmenni a szűrésre, mert ezek idővel rákmegelőző állapotot, majd daganatot okozhatnak. A szűrések gyakoriságát illetően azt kell tudni, hogy évente érdemes egyszerű széklet- és vértesztet végeztetni, 3–5 évente részleges, 5 évente teljes vastagbéltükrözés javasolt.
Vastagbéltükrözés
Mennyire kellemetlen a vastagbéltükrözés, hogyan zajlik?
Tény, hogy az ún. kolonoszkópia nem a legkellemesebb vizsgálat, de rendkívüli hasznossága miatt ez másodlagos. Az orvos egy kb. 160 centiméter hosszú, hajlékony eszközt, kolonoszkópot vezet be a betegbe a végbélnyíláson keresztül, melyben üvegszálas optika továbbítja a fényt, illetve a bélcsatorna belsejéről készített képet, amit az orvos egy tévéképernyőn lát. Hogy az eszköz szabad térben készíthessen felvételt, a kolonoszkóp egyik csatornáján vizsgálat közben levegőt fúj az orvos a vastagbélbe, esetleg leszívathatja a béltartalmat. A készülék szövetminta-vételre, kisebb műtétre is alkalmas. A vizsgálat alatt a betegnek rendszerint a bal oldalán, enyhén felhúzott lábakkal kell feküdnie.
Kolonoszkópia
Lehet-e enni a kolonoszkópia előtt?
A kolonoszkópia hosszas előkészítést igényel, hogy a belek kellően üresek legyenek. Előtte az étkezés, különösen a szilárd táplálék fogyasztása már nem lehetséges, hashajtó adása is szükséges lehet. A vizsgálat előtt közvetlenül következik a végbél kitisztítása. Pontos menete intézetenként eltér, ezért mindenképpen az orvossal kell megbeszélni a teendőket.
Részletes információk a a végbéltükrözésre való felkészülésről
Véres széklet
A véres széklet mindig rosszindulatú daganatot jelent, vagy okozhatja más is?
A véres széklettől nem kell azonnal megijedni, okozhatja valamilyen gyulladás, ritkán belső, étel okozta sérülés is. A látható vérzések jó része aranyeres panaszokra, jóindulatú polipra vezethető vissza. Ezt a tünetet azonban mindenképpen komolyan kell venni, és orvoshoz kell vele fordulni. Egyrészt azért, mert bármi okozza, nem maradhat kezelés nélkül, már csak azért sem, mert a jóindulatú elváltozások az évek során daganattá fajulhatnak, másrészt azért, hogy az esetleges daganatot minél korábbi – tehát jól kezelhető – stádiumban fedezzék föl. Véres lehet a széklet anélkül is, hogy ezt szabad szemmel észrevennénk, de a csak vizsgálattal kimutatható vérnyomok sem jelentenek azonnal rosszindulatú daganatot.
Első tünetek
Mik a bélrákok első tünetei?
Az első jelek az evési szokások megváltozásához nem köthető székletürítési zavarok, hasmenés vagy éppen székrekedés, valamint puffadás, különböző emésztési zavarok, véres, feketés széklet, amely azonban szabad szemmel nem mindig ismerhető fel. A visszatérő, tehát nem egyszeri hasfájás is intő jel lehet.
Vastagbél- és végbélrák-szűrés
Hol végeznek Magyarországon vastagbél- és végbélrák-szűrést?
Szervezett szűrés jelenleg még nincs, de a vizsgálat bárki számára elérhető, a háziorvossal kell megbeszélni, beutalót kérni. A szűrés egy kérdőív kitöltéséből és három székletminta vizsgálatából áll, melynek célja a vérnyomok kimutatása. Erre azért van szükség, mert a vastagbél kóros elváltozásai gyakran véreznek. A szabad szemmel nem érzékelhető vérnyomokat immunkémiai eljárással mutatják ki. A pozitív teszteredmény további vizsgálatokat tesz szükségessé, hiszen nagyon különböző eredetű vérzések lehetnek. Daganat gyanúja esetén fizikális vizsgálat és kolonoszkópia (tükrözés) következik, amit kombinálhatnak kontrasztanyagos festéssel. A gyanús területekről szövetmintát is vesznek. További vizsgálatok is szükségesek lehetnek, így az orvos hasi ultrahangot, CT-t, MRI-t, az ún. tumormarkerek kimutatására vérvizsgálatot is kérhet.
